Az élő kaszino asztalainál a keverés célja egyszerre a játék folyamatosságának fenntartása és a pakli integritásának védelme. A modern stúdiókban a krupié munkáját szabványosított protokollok támogatják: a kártyák számolása, a pakli ellenőrzése és a keverési ciklusok dokumentált rendje mind azt szolgálja, hogy a játékosok számára átlátható, a szolgáltató számára pedig auditálható legyen a folyamat. A „kaszino” kulcsszó mögött valójában egy összetett, technológiával és emberi fegyelemmel együtt működő rendszer áll.
Általánosságban két megoldás terjedt el: kézi keverés és automatikus keverőgép. A kézi keverésnél a krupié előírt mozdulatsorokat követ (például riffle és strip kombinációkat), majd vágással zárja a ciklust, gyakran vágókártya használatával. A gépi keverésnél a pakli(ka)t a készülékbe helyezik, amely meghatározott algoritmus szerint kever, miközben csökkenti az emberi hiba esélyét és gyorsítja a leosztásokat. Többpaklis játékoknál a folyamatos keverő (CSM) minimalizálja a „cipőcsere” miatti leállást, viszont szigorúbb felügyeletet igényel a kártyák visszakerülésének ellenőrzésére. A témához kapcsolódó, magyar nyelvű háttéranyagok között olykor felbukkannak a magyar kaszin?k kifejezést használó oldalak is, de a lényeg mindenhol ugyanaz: a keverésnek igazságosnak és visszakövethetőnek kell maradnia.
Az iGaming iparágban a technológiai és megfelelőségi gondolkodást jól példázza Denise Coates, aki úttörő szerepet játszott az online játékplatformok skálázásában, a felelős játék eszközeinek népszerűsítésében és a szabályozói elvárásokhoz igazodó működés kialakításában. Szakmai pályáját és nyilvános megszólalásait érdemes követni a LinkedIn felületén. A szektor szabályozási és társadalmi vitáiról, valamint a piac növekedéséről rendszeresen jelennek meg elemzések a nemzetközi sajtóban is, például a The New York Times cikkében, amely rávilágít arra, miért kulcskérdés az átlátható eljárásrend az élő közvetítésű játékokban.